Dél-Amerika - Huszonharmadik Bejegyzés

május 24, 2020

Peru - Cusco

Az Inka Birodalom fővárosa. A megye székhelye. A Machu Picchuba vágyakozók kiinduló pontja. 3,399 méter magasan fekszik több mint 400 ezer lakossal, kiknek jelentős része őslakos.

Jómagam is csak a Machu Picchu miatt tudtam Cusco létezéséről, nulla elvárással érkeztem ide, ezért kellemes meglepetésként ért az a tény, hogy piszok szép. Ha a központban nem zaklatott volna két méterenként masszázs promoter, vagy utazási ügynök, még jobban élveztem volna az ottlétet. De azért így is nagyon jól teltek a napok.

Annak ellenére is hogy a turista tömeg egyik belterjes brit tagja véletlenül belém rohant, majd még neki állt feljebb és fennhangon zsémbelt a barátnőjének. Én pedig a sajátomnak. Tehát igazi férfiként reagáltuk le a helyzetet. Ha lenne becsületem, párbajra hívtam volna. Mivel nincs, ezért csak simán elbaszta a következő fél órámat.

Szállásunk domboldalon, pöpec kilátással, a történelmi központtól negyed órányi sétára. Ideális táborhely, a vendéglátóink pedig rendesek voltak és a két napos Machu Picchu túra erejéig eltárolták a nagy hátitáskáinkat.

Plaza de Armas

Plaza de Armas másik oldalról

Arra van a San Fransisco tér

Útelágazáshoz érkeztünk. Nehéz szó.

Erkély

Anyuka

Szállásunk közelében Diana sétál

Mikor besétálsz a több száz utazási ügynökség egyikébe, rögtön tudják mit akarsz. A híres inka romokat akarod. MP-t. Esetleg a szivárvány hegyet, de ebben az évszakban az nem ajánlott, mert nagy az esélye hogy csak felhőket látsz.

Tehát prezentálják a lehetőségeket, a legfelsőtől a legalsó árkategóriáig. Ki lehet találni mi melyiket választottuk. A méreg drága vasút maradjon az olajmágnásoké, mi egy kisbusszal fogunk dupla annyit utazni kurva szar minőségű utakon.

Adnak egy napirendet, elmondják hova mikor menjünk, és ennyi. Igazából semmi problémánk nem volt ezzel, legalább nem terelgetnek mint az állatokat. Az ár pedig teljesen baráti, jóval alacsonyabb, mint amire számítottunk. Majdnem ötöde a világhálón talált ajánlatoknak. Tanulság hogy ne foglalj Peruban semmit előre, személyesen járd végig az irodákat. Esetleg szervezheted magadnak is, de alig spórolsz valamit, viszont neked kell lefoglalnod minden szir-szart.

Machu Picchu

Hét és fél órás buszozás Hidroelectricába. Hat lett volna, de leomlott az odavezető híd, ezért gyalog keltünk át egy függőhídon, és járművet váltottunk az utolsó fél órás szakaszra. Természetesen késés is volt. Olyan földutakon döcögtünk, amik szakadék mentén futottak végig a hegy oldalán. Két autónak keskenyek voltak, de a sofőröket ez nem ejtette zavarba, lassítás helyett dudáltak a beláthatatlan kanyarok előtt, mi pedig szánalmas gyávaságból hirtelen megtérültünk az első Istenhez ami eszünkbe jutott.

Hidroelectrica, kis falu vízerőmű mellett. Itt kaptunk ebédet. Elfogyasztottuk. Egy fickó elmondta melyik irányban van Aguas Calientes, majd sok szerencsét kívánt. Csak kövessük a síneket, 12 kilométer, körülbelül három óra múlva megérkezünk. Figyeljük a sárga jelzéssel váró úriembert mikor a városba érünk. Ő majd elvezet a szállásunkhoz.

Sötétben érkeztünk meg Aguas Calientesbe. Elbűvölő kisváros közvetlen MP mellett. Melírozott hajú tinédzser fiú várt minket sárga zászlóval. Pár fős csoportunkat elvezette a szállásig, és megmutatta hol fogunk vacsorázni. Beszélgetni kezdtünk két argentín nővel. Azaz Diana beszélgetett velük spanyolul, én pedig olykor bólogattam. Mendozából jöttek. Ez azért mókás mert mi is jártunk Mendozában. "Milyen pici a világ!" Istenem...

Szállásunk és a vacsora minden igényünket kielégítette. Az étteremben odajött egy pofa. Szétosztotta a belépő jegyeket és elmondta mikor induljunk másnap. Ha gyalog szeretnénk feltúrázni a romokhoz, hajnal négykor.

Minimális alvás után, félholt állapotban indultunk el reggel. Harminc perc séta után összeszedtük magunkat, és egy lezárt hídhoz értünk. Fiatal katona elárulta hogy ötkor nyitnak. Megérkezett a düh. Visszamentem volna a taghoz, aki azt mondta induljunk el négykor, felcibáltam volna a hegyre, csak hogy utána hisztérikus nevetés kíséretében ledobhassam róla. Mi voltunk az elsők a hídnál, de mire kinyitották nagy sor állt mögöttünk.

Nem nevezném kellemesnek a Machu Picchuhoz vezető gyalogos ösvényt. Rendületlenül meredek lépcsők megmászásából áll. Több mint négyszáz méter felfelé. Lihegés, izzadás, és anyázás keverékéből áll. Negyvenöt perc alatt felbaktattunk rajta, majd kifújtuk magunkat mielőtt kinyitották a romokat.

Hallottunk horrorba illő történeteket az itteni zsúfoltságról, többek közt ismerősöktől is. Szerencsére nekünk sikerült elkerülni a tömegeket. Egyrészt nyitásra mentünk, másrészt nem főszezonban. Mikor bejutottunk még teljesen üres volt, úgy láthattuk ahogy a promo képeken.

Szép időhöz volt szerencsénk. Ebben az évszakban van esély arra hogy ködbe borul minden, de aznap tökéletes volt a láthatóság. Lélegzetelállító élmény, Dél-Amerikai utunk egyik abszolút csúcspontja.

A romok látogatásán kívül lehetőség van megmászni a két környező hegycsúcsot, a Huyana Picchut, és a Machu Picchu hegyet. Túraszerető lények vagyunk, ezért az egyikre mindenképp fel akartunk kapaszkodni. Idő szűkében választanunk kellett. Rövid kutatás után találtam pár képet és videót a Huyanaról. Előbb hagyom hogy meggyalázzon a Chicago Bulls 1998-as bajnok csapata, mint hogy kitegyem magam ennek. Gondoltam a felvételeket nézve. Próbálom feszegetni a tériszonyom határait, de itt azért még nem tartunk. Menjünk csak lépésről lépésre. Maradt a kevésbé félelmetes MP hegy.

Ettől is beszartam. 3,061 méter magasan található a csúcsa. A romoktól oda-vissza két órát vesz igénybe a megmászása. Szépen kiépített ösvény, ugyanakkor igencsak megterhelő. Napból sem volt hiány ebben az órában. Rohadtul tűzött.

Miután elfogyott az erdő csak sziklák maradtak, a mellettük tátongó végtelen üres térrel. Na ekkor köszöntött be a bénító félelem. Bárcsak mondhatnám hogy jól viseltem, de igazság szerint ilyenkor nem lehet hozzám szólni. Diana bátorít, próbál segítőkész lenni. Hálám jeleként feszülten leszólom. "Hagyj már békén. Tudom hogy segíteni próbálsz, de légyszíves..." Vagy valami ilyesmi. Mint egy igazi gyökér.

Voltak pontok, mikor úgy gondoltam visszafordulok. Végül "hősiesen" felvonszoltam magam a csúcsra. Tudom hogy objektíve ez az eredmény nem sokat ér az emberiség történetében végrehajtott tettek körében. De abban a pillanatban úgy éreztem, mintha elefántokkal keltem volna át az Alpokon.

Laza séta vissza Hidroelectricába. Egy étteremnél vártuk a Cuscoba tartó kisbuszt. Elfogyasztottuk a jéghideg győzelmi coca colát és türelmesen megvártuk a két órás késéssel beguruló transzportot. Türelmeset mondtam? Valójában fal mellé állítottam volna az utazási ügynökség összes dolgozóját.

Ezt a döcögős visszautat használhatnák terroristák vallatására. Kimerülten, bűzölögve zötykölődsz órákon keresztül. Csak hagyod hogy a fejed jobbra-balra, előre-hátra csapódjon a nyakadon. Szemeid nyitva tartása kihívás, olykor mintha alvásra készülnének, de a hely szűkössége miatt ez képtelenség. Maradsz a purgatóriumban.

Késő este, zuhogó esőben értünk vissza Cuscoba. Szállásunktól húsz percre dobtak ki. Felébresztett az esőben szaladás. Annál jobban esett a tus, majd az ágyba zuhanás.