Félig-Meddig Tour Du Mont Blanc - Pihenés
4. Nap: Champex, Svájc - La Fouly, Svájc
Kollektív megegyezést követően átbuszoztuk a szakasz nagy részét. Csak az utolsó pár kilométeren sétáltunk.
Egyikünk eközben dezertőrként hazarepült. Nem is értem miért neveztem "egyikünk"-nek. Na mindegy, ne beszéljünk róla. Igazából nem is érdekel. (Visszafojtott düh. Könnyfóliás szem. A fal puszta ököllel való ütése.)
Az Alpokban buszozni is élmény. Kanyarogni a hegyi utakon. Reménykedni hogy a sofőr nem aznap jött rá hogy csalja az asszony.
Négy kilométert mentünk tán lábon. Nem messze a kempingtől játszótérbe futottunk. Hülyéskedtek egy sort a többiek. Én csak ültem és fényképeztem, hisz játszótéren ez mindig jó ötlet.
Szemet gyönyörködtető gleccser mellett volt a kempingünk, viszont a recepció zárva volt mikor megérkeztünk. Elérte a csúcsot a hőhullám a régióban. Ezer méter felett is harmincakárhány fok égetett minket. Bementünk a falusi szupermarketbe étel-italért, és árnyékban lévő asztalnál hűsölni. Nagyon kellemes, laza nap volt. Megbeszéltük hogy a következőt is átbuszozzuk, mert ugyanilyen hőség lesz, ráadásul maga a szakasz is igen gyilkos. Bánom picit, bár még éreztem hogy a térdem nincs túl jól, így tán ez volt a legbölcsebb döntés. Meg hát nem is érdemes utólag bánkódni, ugye? Késő bánat, eb gondolat.
5. Nap: La Fouley, Svájc - Courmayeur, Olaszország
Megmutattuk a buszsofőrnek a menetrendet amit előző nap kaptunk az info központos hölgytől. Úgy tűnt tudja mit akarunk. Később kiderült hogy fingja sem volt. A semmi közepén tett ki minket, hat kilométerrel a célunk előtt. Ez még nem is lett volna annyira vészes, de jó pár száz méter emelkedés is társult a távolság mellé. Egy órán belül indult a csatlakozásunk. Esélytelen volt hogy gyalog elérjük.
Elkezdtünk sétálni az út mentén. Pár perc múlva a mellettem elhaladó kocsiból kikiabált a pajtásom hogy "stoppoljatok!". Kettőjüket felvették. Öt percen belül még hármat. Mi voltunk az utolsók a barátnőmmel.
Svájci házaspár kocsijába pofátlankodtunk be. Sziklát mászni mentek a Nagy Szent Bernát-hágóhoz (Svájci-Olasz határ). Mi is oda tartottunk. Szép angolt beszéltek, és nagyon kedvesek voltak.
Sietve átkeltünk a határon Olaszországba a buszunkhoz. Sajnálatos hogy nem volt több időnk itt. Gyönyörű hely. Félig-meddig befagyott hegyi tavat körülvevő havas csúcsok. Szerencsére a busz hasonlóan festői tájon ment keresztül, úgyhogy volt még hova bámészkodni.
Megfizethető, eszméletlenül finom kávé. Vékony, ropogós tésztájú Pizza. Jó volt Olaszországban lenni.
A kemping itt is lenyűgöző környezetben volt, de ez egyre kevésbé érte el az ingerküszöbünket.
Késő délután összeültünk cseverészni. Hordozható hangfalból zene, vacsora, ping-pong.
6. Nap: Courmayeur, Olaszország - La Visaille, Olaszország
Lerövidített szakasz volt a menü ezen a napon. Azt hiszem tíz kilométer körüli táv. Még mindig tikkasztott a hőség.
Itt megtanultam, hogy egy főként édességekből álló, hatalmas reggeli után nem jó ötlet a hőségben, nagy táskával a hátadon túrázni. Eddig is sejtettem, de miután barátnőm gyomra elkezdte az út szélére visszadobni a forró csokit, és a csokis péksütit, biztos lettem benne.
Szegény így is bírta majd öt kilométerig. Végül leintettünk egy kocsit. Idős, francia pár vitt el a következő állomásig. Csendes út volt, mert nem beszéltünk közös nyelvet.
A többiek végig sétálták a távot. Nem sokkal később egyesültünk a szálláson. Az egyetlen nap mikor sátor helyett lakókocsiban alhattunk. #highlife
Délutáni döglés a hőségben. Lébecolás, beszélgetés. Jól elvoltunk a kempingben. Páran sétáltunk is egy szűk órát a szomszédos hegyen.
Este összeültünk a helyi étteremben vacsorázás céljából. Véghez is vittük ezt a célunkat. Szignifikánsan jobb minőségű ételt szolgáltak fel, mint amihez a túra alatt szoktam (félig, vagy teljesen hideg konzervkaja, protein szelet, megolvadt tábla csoki). Közhely vagy sem, pizzát és tiramisut rendeltem.
Ingyen piát is kaptunk a végén. Egy üveg negyven fokos, gyógynövényes valamit tett az asztalunkra a pincér. Nem volt rossz. Elvileg ott helyben készítik. Gondolom jó az emésztésre. Benyakaltuk, majd távoztunk.
