North Devon Coast
50 kilométeres jótékonysági gyalogtúra keretein belül volt lehetőségem eljutni North Devonba. Céges esemény, huszonnégyen jelentkeztünk. Az adományok a WWF természetvédelmi egyesület bankszámlájára mentek.
Szerda este érkeztünk Barnstaple-be, ahol összeült a csapat egy vacsorára. Senkit nem ismertem. Mindenki normálisnak tűnt. Úgy tele ettem magam, hogy szinte semmit nem sikerült aludni. Másnap, azaz csütörtök reggel 5:30-kor indultunk neki a túrának a hotel parkolójából. Három csoportra szakadtunk. Gyors, közepes és lassú. Mivel hihetetlen nagy túra gyerek vagyok, a gyorsban kötöttem ki.
Az első 15 kilométer szabályos menetelés volt, akár megállás nélküli törtetésnek is lehet nevezni. Az idő szeles és felhős, de nem túl hideg, tökéletes az efféle sétához. Miután elértük a partot a terep picit egyenetlenebb lett, a nap pedig el kezdett tűzni.
Kentem magam a naptejjel de az ebédszünetben már éreztem hogy le vagyok égve.
Félúton elkezdett dombosabb lenni az ösvény. Part menti le-fel, az egyik legutálatosabb dolog a világon. Még bírtuk az iramot, az ütem rendíthetetlen. Megálltam lőni pár képet, mire felnézek ezek már két kilométerre ügetnek.
Pompás a táj.
Még olyan 7-8 kilométer lehetett hátra mikor minden izom elkezdett égni a lábamban.
Ilfracombe kisvárosa volt a végcél. Itt még megmásztunk egy kis dombot azzal az ürüggyel hogy ez a túra hivatalos vége. Végül pedig egy kocsma teraszán kötöttünk ki alkoholos itallal kezünkben.
