Nomadland
Ha követed az idei filmes díjszezont, már találkoztál ezzel a címmel, ugyanis Chloé Zhao alkotása halom számra zsebeli a jelöléseket és a trófeákat.
Elmúltak már azok az idők, mikor az olyan közönségkedvelt monstrumokat díjazták, mint mondjuk a Gladiátor. Manapság a társadalmi kérdésekkel foglalkozó, kisebb filmeket tolják előtérbe. Sokszor olyan független filmeket, amiket a saját fingjukat szaglászó kritikuson kívül négy ember látott az Oscar kampány megkezdése előtt.
Bizonyos szempontból jó dolognak tartom ezt, mert sokszor tehetséges művészeket állítanak reflektorfénybe. Ráadásul én is szeretem a saját fingom illatát. Viszont igencsak irritáló, hogy kizárólag a politikai spektrum egyik oldaláról válogatnak. Na de ezt inkább hagyjuk, beszéljünk a Nomadlandről.
Fern (Frances McDormand) elvesztette otthonát, az állását, és a férjét, most pedig a lakókocsivá alakított furgonjával járja az országot alkalmi munkáról, alkalmi munkára. Nem egyedül kényszerült erre a sorsra, nagy nomád közösség él hasonlóan Amerikában.
Igaz történet alapján készült, Jessica Bruder írónő azonos című könyvéből.
Struktúra nélküli filmről van szó. Ahogy hősünk, a Nomadland is csak sodródik az árral, hiper-realista stílusban. Chloé Zhao szinte dokumentumfilm szerűen ábrázolja a középkorú hölgy életét, Frances McDormand pedig hozza a formáját, nem igazán lehet belekötni az alakításába.
Komor, szürke képekkel utazunk keresztül Amerika több államán. Arizona, Nevada, California, Nebraska és Dél Dakota többnyire kihalt, sivatagos tájait járja be Fern. Eközben kisebb információ morzsákat szórnak el történetéről, honnan jött, és hogyan lett belőle modern nomád. Útja során megismertetnek velünk párat a közösség többi tagjából is.
Melankolikus, olykor kifejezetten szívszorító film ez, nem az a fajta, amit gyakran újra nézne az ember. Egészen súlyos, megüli az embert. Úgy tűnt nekem, mintha a rendező promótálni szeretné a nomád életmódot, viszont a film annyira komor hangulatú, hogy az összkép ellenkező hatást ér el. Mivel nem olvastam a könyvet, nem tudom mennyire hitelesen adta vissza a tónust, viszont a film megtekintése után az életkedv indexem inkább csökkent, mint nőtt volna.
De ettől a kritikától eltekintve érdekes, és elgondolkodtató a Nomadland. Az utazás szerelmesei valószínűleg értékelni fogják.
