COVID-19: A Napos Oldal

Soha nem voltam teljesen kibékülve a modern, nyugati életmóddal. A fejlődéssel való megszállottság, és az ész nélküli fogyasztás a természetünk felszínes, státuszra éhes oldalát stimulálja, ami elcseszett értékrendhez, különböző abszurd lelki betegségekhez, és még abszurdabb egyenlőtlenségek kialakulásához vezetett.

Ugyanakkor be kell látnom a rendszer számos, fejlődő országokkal szembeni előnyét, és némi hálát erőszakolnom magamra, hisz jómagam is profitáltam belőle. Viszonylagos kényelemben élek, nem éhbérért hordom fel a bányából a szenet, miközben egy rajzfilmbe illően alantas férfi ostorozza a csupasz hátam. - Természetesen a fejlődő országokban mindenki így él. - Ráadásul a földgolyó igen nagy részét sikerült beutaznom.

 

Globalista világunkban szabadon mozgolódhatsz, majdhogynem bárhova. Kreatív elmék munkáit csodálhatod koncerteken, színházban vagy filmszínházban. Vendéglátó egységekben az arcod elé tolják a finom kaját és a piát. Már ha van rá pénzed…

A lényeg, hogy rengeteg lehetőséged van feloldani a munka okozta monotonitást, és elviselhetővé tenni a mindennapi életet azzal, hogy sokszínű élményekre teszel szert. Akár még élvezhetővé is, bár személy szerint nem merészkednék ilyen messze.

 

Az idei lezárások során alkalmunk volt megtapasztalni mi történik, ha megvonják tőlünk a fent említett szabadságokat. Mi marad számunkra ebből a csodálatos, modern világból?

Ha szerencsés vagy, azok közé tartozol, akiknek még van munkája. Ezesetben megtudhatod milyen a színtiszta mókuskerék-élet. Tervezni értelmetlen, annyira hirtelen változnak manapság a dolgok, így marad a pénzcsinálás. Rá is veted magad rendesen, mást úgysem lehet csinálni. Ha az időjárás engedi a szabadban töltesz némi időt, mozogsz picit. Néha kimozdulsz WC papírt vásárolni, hisz abból soha nem elég.

Viszont a legcsábítóbb tevékenységek abban a digitális világban rejtőznek, amit megalomániás szociopaták terveztek. Legfőbb céljuk, hogy a figyelmeddel együtt az időd és a pénzed is kiszipolyozzák. Mérnöki pontosságuknak köszönhetően igencsak sikeresek lettek ebben.

Kezdem disztópiában érezni magam. Mintha valami absztrakt valóságban élnék. Ha nem dolgozik az ember, akkor céltalanul ül egy képernyő előtt és olyan gondolatbuborékok jelennek meg a feje fölött, amiket tudatosan ültettek oda.

Képtelenség csak úgy létezni manapság. Ha meg akarod őrizni a józan eszed, gondosan programozott robotkén kell különböző tevékenységeket végezned. Mozogj naponta ennyit, meditálj, csak ezt meg azt edd, állíts magad elé mesterséges akadályokat, írogass cikkeket a dolgok napos oldaláról a kis blogodra.

 

Talán feltűnt, hogy kezdek – ahogy egy jó barátom mondaná – „sokkallgatni”. Rá is térek a cikk valódi céljára, ami pozitívabb szemszögből próbálja megközelíteni a járvány okozta jelenségeket. Elvégre a szélsőséges pesszimizmus ugyanakkora ostobaság, mint a szélsőséges optimizmus.

 

Távolságtartás

 

A kedvencemmel kezdem, mégpedig, hogy elkerülnek az emberek. Nem másznak a képembe, nem tolakodnak, nem érnek hozzám. A buszon mindig van hely. Tetszik a tömegek hiánya, és hogy sokszor úgy néznek rám, mintha az indiai érinthetetlenek kasztjába tartoznék. 

 

Közegészségügy

 

Talán hosszabb távon belénk rögződik, hogy ne hagyjuk ott mindenütt az esetlegesen fertőző lenyomatunkat, és ne köhögjük/tüsszentsük pofán egymást. Az sem lenne rossz, ha jobban odafigyelnénk az egészségügyileg érzékenyebb embertársainkra, és a saját immunrendszerünkkel kapcsolatban is tudatosabbak lennénk.

 

Távmunka

 

Az elmúlt évben valószínűleg sokan rádöbbentek, hogy a legtöbb irodai munkát otthonról is el tudja végezni az ember, hisz manapság digitális úton-módon majdhogynem minden megoltható.

A zsúfoltabb irodaházak szellősebbé válhatnak. Többen megszabadulhatnak az ingázás, és a munkaidő alatti üresjáratok fájdalmaitól. Alapvetően nagyobb szabadságérzetet ad az embernek, ha nincs szó szerint odaláncolva a munkahelyéhez.

 

Művészet

 

Mindig is a szenvedés szolgáltatta a legjobb minőségű üzemanyagot a művészetek számára, ezért biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években kapjuk majd a jobbnál jobb mozgóképeket, zenéket, könyveket a járvánnyal kapcsolatban. Remélhetőleg nem lesz túl sok köztük a túl-politizált agymosó darab.

 

Kapcsolatok

 

Bár állítólag számos párkapcsolatot megtorpedózott a karantén, úgy vettem észre a családi/baráti kapcsolatoknak kifejezetten jót tett. A nagy aggodalom rávilágított az értékükre, emlékeztetett a fontosságukra. Gyakrabban keressük egymást hátsó szándék nélkül, kizárólag abból a célból, hogy megbizonyosodjunk jól van e a másik.

 

Jelenleg nem jut eszembe más.