India - Második bejegyzés
Már csak pár óra az indulásig, de meglepően nyugodt vagyok. Még csak be sem pisáltam.
Régóta nem érzem azt a drukkot amit ismeretlen helyre való utazás előtt érez az ember. Gondoltam talán most előjön, de szerencsére várat magára. Pedig korántsem tartom felkészültnek magam; vagy határozottnak azzal kapcsolatban hogy a szerveim nem szöknek meg egy pár szőrös orosz kézzel. Gondolom ez normális.
Azért az Indiáról tartott biztonsági kurzus alatt összehúzódott a genitáliám. Semmi újat nem mondtak, csak nyomatékosították hogy "beteg leszel, kirabolnak, átcsesznek, sok a csótány, patkány egér, kígyó hüllő, majom" f*szom... elnézést a vulgarizmusért, de mint láthatjuk itt frappáns rímként funkcionált.
Indulás előtt mindenképpen meg akartam nézni a The Way Back című filmet. Ezt meg is tettem annak a rendje és módja szerint.
2010-ben készült színes, angolul beszélő játékfilmről van szó, amit az a Peter Weir rendezett, aki korábban már más filmeket is készített. A történet szerint egy nemzetközi csapat úgy dönt, hogy el kell hagyniuk azt a szibériai gulágot, ahova teljesen jó okkal dolgozni küldték őket a második világháború alatt. Sietős távozásuk után pedig egészen Indiáig gyalogolnak.
A szereplők közt megtalálható Colin Farrell, Ed Harris, Jim Sturgess, Mark Strong, és még sokan mások.
Jó párszor láttam már a filmet, de azt hiszem ez volt a legjobban időzített megtekintés. A színészi játék, a rendező, és az operatőr által megteremtett atmoszféra annyira közel visz a történethez, hogy a saját bőrödön érzed a szereplők küszködését. Egyszerre fájdalmas, és motiváló film. "Léleképítő" - ahogy anyukám mondaná - mozgókép kitartásról, barátságról, ésatöbbi.
És akkor egy ilyen történet után nézzünk rá az én utazásomra. Bőrfotelben meresztem a valagam egy patyolat tiszta reptéren, és kevesebb mint 4 óra alatt - átszállással együtt - teszek majd meg 1400 kilométert. A filmben az egyik karakter fejében megfordul az útitársak elfogyasztása. A miénkben nemigen fog.
Annak ellenére hogy az egyik legjobb film volt abban az évben - véleményem szerint - nem volt nagy visszhangja. Egy Oscar jelölést kapott (legjobb smink). Magyarországra pedig el sem jutott, hiába érinti közvetlenül történelmileg, és említik benne az 56-os forradalmat.
Na de nemsokára Szentpétervár.
