"Ki figyel rád..."

Hazafelé sétáltam egy dombon felfelé mikor lehúzódott mellém egy teherautó. "Up?" kérdezte a maláj sofőr. Bólintottam, erre ő elmutogatta hogy szálljak be. Meg is tettem. Normális tagnak tűnt, gondoltam csak megúszom lékelésmentesen. Szép lassan araszolgattunk felfelé a rozoga járművel,  közben ő pattogó anyanyelvét használva beszélt a telefonon. Pár perc után letette. "Csoki, csoki, csoki!" kiáltott fel nevetve. "A feleségem, és a lányaim csokit követelnek!" én is elmosolyodtam. "Kuala Lumpurban élek." folytatta. "Csak munka miatt vagyok itt. Nemsokára megyek vissza." Értem. Megkérdeztem ismeri e a szigetet. "Egy picit. Nem rég voltunk itt a családdal nyaralni. Gyönyörű hely." Valóban. Közös utazásunk itt véget is ért. Megköszöntem, kiszálltam. Lehengerlő történet, tudom. Langkawi szigete Malajzia északi részén található, pontosan a Thaiföldi határon tele vám mentes bolttal. Egy kisebb városon kívül (Kuah) csak pár ...

Első lépésben felszálltunk a buszra. Másodikban leszálltunk róla. A harmadikban elsétáltunk Cameron felföld legnagyobb teaültetvényére. Elképesztő táj. A negyedikben Cseh kollégám ráeszmélt, hogy a buszon hagyta a pénzövét, benne pénzel és az útlevelével. Busz híján stoppolás vissza a faluba. Az állomáson egy indiai hölgy felhívja a sofőrt, aki azt mondja hogy nem találtak semmit, de nemsokára beér a busz, és akkor majd átfésülhetjük gyorsan, mielőtt továbbindul. Meg is tettük, nem találtunk semmit. A sofőr, és a modern bundeszliga frizurát viselő jegykezelő kifejezetten feszültnek tűntek. Azt kérték jöjjünk vissza két óra múlva, talán akkor megtaláljuk, most sietniük kell, nem akarnak késni. Ezen a ponton meg kell jegyezni hogy mikor mi utaztunk velük, fél órát késett, és halál nyugodtak voltak, most pedig három perc miatt sipákoltak. Továbbá miért lenne ott két óra múlva, ha most nincs. Visszamentünk az adott időpontban, és hát mit ad Isten a pénzöv pont ott volt ahol két órával ...

A kezembe akadt egy lista, ami a dzsungelben lévő állatokat taglalja. A király kobránál hagytam abba az olvasását. Túra közben rám ülepedett a paranoia. Minden második indát kígyónak láttam, ha valami megmozdult a bokrok közt összeugrottam. Nem vagyok az a túlzottan izzadós fajta, de az esőerdőben olyan magas a páratartalom, hogy ömlik az emberről a víz. De azért nagyon élveztem, Axel Rose sikított a fejemben. Sajnos nem akadtam aranyba borított ősi értéktárgyra, ami miatt a helyi törzs kerget a dzsungelen az Indiana Jones zenéjére. Viszont végigsétáltam egy szűk függőhídon. Mikor ketten voltunk rajta himbálózott rendesen. Hátraüvöltöttem, hogy lassabban, mert minden testnyílásomon folyni fog valami ájulás közben. A híres "majom part" azért híres, mert majmok lakják. Meg is találtuk őket, a nagyobb hímek agresszíven ránk üvöltöttek, mikor közelebb akartunk lépni fényképezés céljából. Védik a területüket. Hallottam pár turistát panaszkodni emiatt, ők azt gondolták majd...