"Ki figyel rád..."

"Tanulok meditálni. Mindent imádok, ami azt mondja, hogy a mozdulatlanság a legfontosabb az életben. Folyton szidtak a szüleim "Olyan lusta vagy!" Kiderült hogy csak Buddhista voltam." - Daniel Tosh Relatíve egyszerű koncepció a mindfulness, amiről számtalan könyv, cikk, esszé íródott, megannyi nyelven. Nem hiszem hogy szükségünk lenne még egy blog bejegyzésre a témával kapcsolatban. Sajnos azonban, mint megannyi ego-centrikus exhibicionista, nekem is internetes tartalommá kell alakítanom az élményeim. Négy éve tartok ki a meditáció mellett, és bár nem igazán tudom mérni a hatékonyságát, úgy érzem megérte. Gyorsabban képes vagyok eloszlatni a tudatomra szállt ködöt. Gondolom ebben szimplán az öregedés is segít, de véleményem szerint a meditálás mindenképp gyorsítja a folyamatot. Idén a mindfulness gyakorlat azon oldaláról ejtenék pár szót, amihez nem kell leülni csukott szemmel. Az  elvonulás egy pontján azt az instrukciót kaptuk, hogy a szünetekben végzett tevéken...

  Walesben nem hiánycikk a klasszis színvonalú nemzeti park. Pembroke -ról már írtam, ahogy Snowdoniáról is, most pedig eljött az ideje hogy a Brecon Beacons -ről is szót ejtsek, miután lehetőségem volt ott tölteni és túrázni pár napot. Gondolom legalább akkora várakozás előzte meg ezt a bejegyzést, mint az Avengers legutóbbi részét. De még valószínűbb hogy nem. Első megállónk Cardiff . Innen pofon egyszerű megközelíteni a parkot. Van közvetlen busz vagy közvetett vonat. Mindössze bő egy órába telik. Nedves és borús hétfő délelőtthöz volt szerencsénk a fővárosban, minek főutcája nagyrészt kihalt, az egynéhány fel-alá szállingózó, sokszor kételyes küllemű egyént leszámítva. Elértük volna a korai közvetlen buszt, de úgy voltunk vele minek sietni ebben a fránya időben. Beültünk egy üres kávézóba kávézás céljából. A magas koffein tartalmú forró ital elfogyasztása után pedig felszálltunk a  Merthyr Tydfil felé tartó vonatra. A Walesi nyelv írásban úgy néz ki, mintha cilinderben ...