"Ki figyel rád..."

Kedvem lenne a szarvánál fogva leteríteni egy bölényt. A kimerítő birkózás után szép lassan mellé térdelnék. Foggal lenyúznám a bőrét. Két marokkal habzsolnám a zsenge húst. Mikor rám ordítanak, hirtelen hátrafordulnék. Morogva bámulnám a tömeget. Vérrel és hisztériával borított arcomból kiesne egy jókora csimbók. Picit megdönteném a fejem, és kedvesen elmosolyodnék. Rajasthan államban a lakosság nagy része vegetáriánus. Az egyetlen hely a környékemen, ahol húshoz juthatnék egy fészer, ahol irdatlanul mocskos körülmények közt lombvágóval mészárol csirkét egy irdatlanul mocskos férfi. De még ha úgy is döntenék hogy megvásárlom tőle a szemem láttára koszos kézzel kitépett csirkemellet, azzal sem mennék sokra, mivel a lakótársaim nem engedik hogy húst vagy tojást főzzek a lakásban. Az okok közt ott a vallás. A tény hogy nincs tradíciója a húsfeldolgozásnak, és hogy drága. Na és persze a jó öreg "én jobb vagyok annál mintsem hogy megegyek egy élőlényt" hozzáállás, amit nyug...

Vannak napok, mikor a gyerekek fele sem jön iskolába. És hát mondanom sem kell hogy ennek a fele sem tréfa! - Galla behajol a képernyő szélén. Amikor ez történik az igazgató, Ashok felkel a székéből, majd elsétál a nyomornegyedbe megnézni hogy ugyan mit is csinálnak ezek a naplopók. Arra akarnÁk kilyukadni hogy egy alkalommal fogtam magam, és én is vele mentem. Na mármost. Az ember szegénységről alkotott nézőpontja szignifikánsan megváltozik, miután ellátogat egy indiai nyomornegyedbe. Most nem fogok itt fél oldalt sírni arról hogy az emberi élet drágasága így meg úgy, mert hát miért is tenném. De annyi biztos hogy ez az élmény átírta bennem a szegénység definícióját. Szegénység: Egy olyan gallyakból, pokrócokból, és újságpapírból épült sátor, amiben hét tagú családok élnek. "Isten hozott a nyomornegyedünkben!" Tárta szét kezét Ashok mosolyogva. Nem vagyok biztos benne hogy ez a helyiség ilyen gesztust érdemelne, de azért erőltetetten visszamosolyogtam. Az itteni ...