"Ki figyel rád..."

Negyven percet késik a busz hajnali fél négykor. Ezen az órán még arra is képtelen az ember, hogy normálisan felcsessze magát. Helyette legyőzötten felvánszorog a teletömött, bélsár szagú járműre, és reméli hogy nem fogja lekésni a gépet. Rátesz egy lapáttal a dologra, hogy a jegy ára ugyanolyan förtelmes, mint a szolgáltatás minősége. Persze ez manapság teljesen természetes. Elértük a járatot. Bukarest felé tartunk. Autentikus kelet európai élményt ad az útnak a gép hátuljában ülő társaság. Roma zene üvölt az okostelefonjukból és a számtalan gyerek közül legalább hatvanan fel-alá rohangál a sorok közt. Csak megfigyelés, nem ítélet. Ha a fülhallgató nem szűrné ki a zajokat, akkor ítélet lenne. Ugorjunk egy Volkswagen Passat utasterébe. Élettársam, az Ő anyukája, az unokatestvére, és én tesszük ki a tartalmát. Kirándulunk. Árgyasudvarhely az első megálló, románul Curtea de Argeș. Villámlátogatás ez, megnézzük a helyi templomot, eléggé impozáns. Következő állomás a  Vidraru tó ...