"Ki figyel rád..."

Büszkén jelenthetem, hogy  rövidebb megszakításokkal ugyan, de kitartottam a mindfulness meditálás mellett  tavalyi elmélkedésem  óta. Immár három éves tapasztalatom van az egy helyben ülésben. Mikor jól mennek a dolgok, valamivel könnyebb fenntartani a motivációt, és a meditálás is élvezetesebb. Akkor kezd érdekesebbé válni, mikor a sors megállás nélkül lapátolja az ember fejére a trágyát. Sam Harris úgy tekint a meditálásra, mintha ezzel élete legrosszabb napjára készülne. Az ötlet lényege az, hogy minél többet meditálsz, annál kevésbé leszel kitéve külső tényezőknek. Saját bőrödön érzed a mulandóságot, ennek következtében egy idő után elfogadod. Ha belül robusztus vagy, jobban állod majd a változásokat, és tisztább fejjel kezeled az esetleges tragédiákat. Jómagam is hiszek ebben az elméletben, de kezdő meditálóként olykor nehezemre esik kitartást erőszakolni magamra. Könnyebb kiszaladni az első menekülési útvonalon, mint szembenézni a világ által rád gyakoro...