"Ki figyel rád..."

Fél órája álltam már ott egy isten háta mögötti Norvég vonatállomás parkolójában. Elkezdtem lefuttatni a lehetséges forgatókönyvet arra az esetre ha nem jönnek értem: A következő vonattal visszamegyek Trondheimba. Túl késő lesz mire odaérek, nem valószínű hogy még ma este el tudok menni Osloba. Keresek egy olcsó Hostelt. Felhívom a barátaimat, elmondom nekik hogy mi történt, megkérdem maradhatok e náluk pár napot mielőtt visszarepülök Angliába. Negyedjére próbáltam hívni a gazdát, Heint. Ki volt kapcsolva. Soha nem találkoztam még vele, beszélni sem beszéltünk. Pár e-mailben kommunikáltunk le mindent. Negyven perce ott kellett volna lenniük értem. Az állomás melletti kis üzlet épp akkor zárt. Egy öreg néni pakolászott, és az ablakból nézte, ahogy fel alá toporogva állok egy pad mellett. Akkor is bámult még mikor minden dolgát elvégezte és a kocsihoz sétált. Egy pillanatig úgy tűnt megszólít, megkérdezi mi az Istent keresek ott. Végül csak elhajtott. Egyedül maradtam, sehol senki. E...